2.rész

Sziasztok! Itt is lenne a 2.rész. Jó olvasást, és ha kedvetek tartja írjatok kommentet és iratkozzatok fel! :)

A délutánom elég furcsa irányt vett. Kezdjük ott, hogy, az a hülye Adam még haza fele is velünk jött. Szerencsére az út rövid volt, így csak 8 percig kellett hallgatnom, az idegesítő beszólásit. De most komolyan vagy 4-szer próbálta felhozni a bevásárlós incidenst, nekem meg hárítanom kellett ezeket a fergeteges poénjait. Persze ő jókat röhögött rajtam, amikor teljesen hülye helyzetbe hozott.

Direkt csinálta az egészet. Amikor valami eszméletlenül béna flörtölős beszólását elsütötte, nem sok kellett, hogy lenyomjam a torkán a nemrég beszerzett felmosó rudat. ( anyának kellett egy új, mert Márk az egyik haverjával star wars háborút játszottak ... az érett 16 évesek)

- Köszönjük Adam ezt a "csodás" délutánt, de mi  arra megyünk! - mutattam az ellenkező irányba lévő utcára. Tényleg nem értettem a viselkedését, de ha ő így akar játszani akkor legyen.

- Az jó, mert én is arra megyek. - jelentette ki a szokásos vigyorral a képén.

- Na jó Adam te erre jössz, Sarah kérlek add be ezeket anyának! - elégeltem meg a szituációt. Sarah elvette tőlem a csomagokat és elindult az utcánkba.

Adamra pillantottam, aki kissé meglepetten de még mindig vidáman álldogált mellettem.

- Miért vagy ilyen hülye gyerek? - vágtam bele rögtön. Nem fogok itt óvatosan puhatolózni, elegem volt az idióta viselkedéséből.

- Nem vagyok hülye gyerek. -kezdtük a vitát.

- Akkor miért akarod az idegeimet összeroppantani?

- Mert hagyod!! -vágta rá rögtön.Na mi van??!! Mi az, hogy hagyom? Most lett elegem ebből a farokból. 

- Tudod, öröm volt ez az 1 nap ameddig elbírtalak viselni. Keress magadnak egy másik csajt akit kedved szerint készíthetsz ki. - mondtam kimérten, aztán mint valami filmben sarkon fordultam és elindultam az ellenkező irányba. 

Két lépést se tettem amikor rántott egyet a szoknyámon. Megpördültem magam körül és szikrázó szemekkel néztem rá.

- Te tényleg azt akarod, hogy kinyírjalak? - kérdeztem ingerülten. 

- Be akadt, én csak megigazítottam. - nézett rám szokásos vigyorgásával egy kis perverzséggel fűszerezve.

- Ide figyelj! - léptem közelebb hozzá, hogy még parancsolóbb legyen a tekintetem. Talán egy kicsit túl közel is, mert arcunk pár centire volt. Gondoltam egy kicsit szórakozok vele..

Meglepődött, de egyre közelebb húzta magát. Arca meglepett volt, de nagyon elégedett.

Amikor már csak egy centi volt közöttünk, hirtelen két kezem közé fogtam az arcát:

- Még egy ilyen húzás és levágom a füledet majd a seggedre varrom! - suttogtam neki, majd elégedett vigyorral elindultam haza felé. 

Még egyszer visszafordultam, Adam lesokkolva állt maga elé merengve, majd egyszerre tört ki belőle a röhögés.
Önelégült mosollyal indultam haza. Komolyan azt hitte, hogy lesmárolom?! Haha, jó vicc. De legalább kicsit vissza tudtam vágni...

Haza érve rögtön a konyhába mentem, hogy a kajákat is bepakoljam az útra. Egy puszival köszöntöttem anyát, majd neki is álltam csomagolni. Nem tervezek sok romlandó dolgot vinni.
Már tanultam a leckéből, amikor egy nyaralásra vitt szendvicsekből a egyiket a kedvenc táskámban hagytam, és csak hetekkel később vettem észre. Gusztusos látványt nyújtott...
Egész este pakolásztam. Mindet gondosan elraktam, minden helyzetre felkészülve, indulásra kész..